A Fertő varázsa! Zákonyi Botond régebbi írásait elevenítjük fel!

A Fertő varázsa

Mennyire más ma a Fertő, mint amire maga a szó utal. Századokkal korábban még illett volna rá, hiszen mocsaras, sáros, agyagos hely volt, amiből az évek múlásával Fertő-tó lett.

 

A fejlődés nem állt meg, manapság a Fertő-tavi Nemzeti Parkhoz tartozik, de átnyúlva a határon már közös értéket képvisel a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkkal. A Fertő-táj 1979-től bioszféra rezervátum, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják.

 Fertődre érkezve horgászat iránt érdeklődő embernek kikerülhetetlen az a horgász- vadász- vizisport bolt, amelynek tulajdonosa Németh József. Rég találkoztunk, meglep az üzlet mérete, de még inkább a választék, amiben minden jelentős márka képviselve van, de a Balzer termékek hangsúlyosabban vannak jelen.

Nem is hagyom szó nélkül, amikor leülünk beszélgetni a tulajdonossal.

- Nem véletlenül van ekkora választékunk, hiszen olyan cég termékeiről van szó, amit jól ismernek Ausztriában. Huszonkét évvel ezelőtt, amikor a boltot megnyitottam, elsőként fordultam hozzájuk.  Praktikus okokból, ami hamarosan baráti és üzleti kapcsolattá alakult. A tartós barátság alapja a pontos elszámolás, és ez nagyon illi, a mi kapcsolatunkra. Ők pontosan szállítanak, én időben fizetek. De mindezen túl azt nem felejti el az ember, hogy az indulás hónapjaiban mennyire segítőkészek, nagyvonalúak voltak velem. Nyitás óta mindig van nálunk Balzer termék, az első orsósoromat is tőlük vásároltam. A Balzernek a Fertő vonzásában nem kell reklám, Ausztriában mindenki ismeri a német anyacéget, ami elegendő garancia. Mostanában elsősorban a botok, zsinórok, horgok, Colonel villantók, Shirasu műcsalik, a minőségi Balzer ruhák és a praktikus apró kiegészítők a sláger, amelyek egyaránt népszerűek határon innen és túl. A határon túl sincsen mindenütt kolbászból a kerítés, a vevőkörünk fele osztrák, akik a magas műszaki színvonalú termékeket veszik, és nagy figyelmet fordítanak a megfelelő ár-érték arányra. Az osztrák vevő tisztában van az elmúlt évtizedek fejlesztéseivel, és megnyugtató számára, hogy tudja, a háttérben ott van az a tekintélyes alkatrész bázis, amely garanciája a szerviznek. Többek közt ezért is fogy ilyen sok Balzer termékünk. De kapjuk össze magunkat, átmegyünk Fertőrákosra a kikötőbe, teszek egy kört veled, hogy belülről is lásd a Fertőt!  

Fertőd, Hegykő, Fertőszéplak, Hidegség, Fertőboz, Balf térségében járunk. Fertőboz kilátója magasan van, de megmutat valamit, amit még soha sem láttam. A Fertő nádrengetegét, fokozott természetvédelem alatt álló tavait, melyeket csak keskeny csatornákon át lehet megközelíteni.

Fertőrákosnál szurdokvölgyben töri át a hegyvonulatot a Rákos-patak, amely már itt horgászvízként ömlik a Fertőbe. Kikötőjéből indulunk ki a nyílt vízre, elhúzunk a vízre épült lábas nyaralók előtt, és rácsodálkozhatom a Fertőre, erre különleges sztyeppe jellegű tóra.

- Mesélj kérlek, milyen a tó a magyar oldalon?

- Halfogás szempontjából sokkal jobb, mint az osztrák oldal. Ez nemcsak a szakszerű telepítésnek köszönhető, hanem annak is, hogy közel van hozzánk az osztrákok szigorúan védett területe, ahol semmilyen halászati, horgászati tevékenység nincsen. Az el- és túlszaporodott osztrák halállománynak a legközelebbi élőhely a Fertő magyarországi része. Az osztrák oldalon nincsen horgászat, sokkal drágább a horgászjegy, nálunk lényegesen jobbak a halfogási lehetőségek. Az utóbbi évtizedben mióta a HTSZ-től visszakerült a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésébe a halállomány, látványosan javulnak a fogási eredmények. . De a legdöntőbb a telepítés minősége és mennyisége. Nyilván másként gondolkodik a természet védelméért, a természeti értékek megőrzéséért felelős szerv, mint egy profitérdekelt gazdasági vállalkozás. Vitáink voltak a HTSZ-el, mert az volt a véleményünk, hogy a telepítés jelentős része csak papíron volt meg. Ma ünnep a telepítés, ott vagyunk a csatornákon, a rákosi öbölben, amikor a Nemzeti Park nevelő tavából megérkezik a hal! Korlátozva lett a halászat, a korábbi kilenc halász helyett már csak ötnek van engedélye.

- Miért van kevesebb halász?

- Szabálytalanságokat követtek el, bevonták az engedélyüket

- Hol nevelik az utánpótlást?

-A park védett területén, a nyirkai hany 600 hektáros tavában. Ez a Hanságnak olyan elárasztott területe, amely Bősárkányhoz van közel, a megfelelő vízszintet a Hanság főcsatorna és a Rábca segítségével tudják biztosítani,

- Milyen a Fertő halállománya?

- Jellemző az őshonos ponty, a compó, és a különlegesen gazdag csuka állomány. Lassan, de jön fel a süllő, gyarapodik a harcsa is.

- Horgász szempontból melyik eredményesebb a csónakos vagy a parti horgászat?

-A hely jellege miatt a parti horgászat korlátozott, hisz majd mindenütt nádas borítja a partoldalt, ideális horgászati lehetőséget a csónakos horgászat biztosít.

- Mennyire befolyásolja a horgászat eredményességét, ha olyan időszak köszönt be, amikor kevés a víz?

- Kis víznél a nádas széle oxigén hiányos, akkor beljebb kell menni, mert a halak behúzódnak a mederbe.

- Horgászmódszerek közül melyek a kedveltek?

- Népszerű a klasszikus nádi pontyozás, olyan, mint nálatok a Balatonon. A rablóhalazás új lendületet kapott, aminek nyilvánvaló oka a megerősödött csuka állomány. Egyre többen pergetnek, de természetesen változatlanul dívik az úszós csukázás. A parti horgászat során a hagyományos fenekezős horgászmódszer mellett teret nyert a sportosabb federezés is.

 - Hová mész pecázni, ha nem a Fertőre indulsz?

-A Fertőhöz szervesen kapcsolódik a hansági főcsatorna és a hansági vízrendszerek, Kis Rába, Répce, Ikva, Rábca, és az ezeket összekötő rengeteg csatorna, patak, öntözőcsatorna. Ez a zegzugos vizivilág remek élőhelyeket biztosit a fehérhal állománynak, de azoknak a megbúvó óriás csukáknak is, amelyeket a szinte névtelen kis vizekben  fognak. A csuka állományunk Európában is egyedülálló!

- Néhány évvel ezelőtt horgászegyesületet alapítottatok az üzlethez kapcsolódóan. Mi az egyesület neve, és kikre alapoztatok?

- Sporthorgászok és Természetjárók Egyesülete, mivel vadvizeken horgászunk. Olyan horgászokra számítottunk, akik a vadvizek szerelmesei, és nem a halakkal megtömött műanyagtavakon múlatják az időt. Hogy milyen jól mértük fel az erre való igényt, az is jelzi, hogy tagságunk már meghaladja a 300 főt. Szerencsések vagyunk, mert a Fertő azok közé a ritka természetes vizek közé tartozik, ahol nem folyik emberi tevékenység, megfelelő szaporodási helyek vannak, egymást érik az olyan öblök, ahol emberi tevékenységnek nyoma sincsen. Ez nem véletlen, hiszen sok a természetvédelmi terület a tavon. A Fertő-tótól az Ikváig, a Szigetközig mindenki a neki való horgászhelyet kutatja fel. Kialakultak a baráti körök, akik összeülnek, egy autóval mennek a különféle horgászhelyekre. Elvétve van konfliktus, ellentétben a területes egyesületekkel ahol ölre mennek, ha valaki odaül a másik etetett helyére. A mieink megosztják az információt, hívják a másikat a jó helyekre. Ha bővíteni tudjuk még az üzletet, akkor létrehozunk benne egy kis kávézót, ahol klubszerűen is tudunk működni.

- Születésed óta élsz a Fertő közelében. Mi volt a legnagyobb változás itt az elmúlt ötven évben?

- A határbontás! Fiatal koromban a Fertőre a kiváltságosok mehettek, regéket meséltek róla, akiknek az megadatott. Nekem is volt alkalmam, hogy a learatott nádas helyén egy alkalommal áprilisban-, májusban több hektáros területen láthattam, az ívó halakat. Remegett a víz az ívó pontyoktól. Amikor bementünk csizmában ezekre a tocsogós részekre, a menekülő anyapontyok hullámot vertek a sekély vízben! A határnyitás óta eltelt idő bebizonyította, hogy a Fertő mentén élő népek eddig is közösséget alkottak, és ezt most új lendületet kapott. Újraéledtek a régi családi kapcsolatok, öröm látni, hogy az új generáció mennyire nyitott, mintha nem is lett volna annyi év elzártság a két ország között. Átmegyek Illmitzbe, meglátok egy idős bácsit, aki ugyanúgy van felöltözve, mint hajdanán a nagyapám. Látom rajta a parasztkötényt, amikor előre jön az istállóból, eszembe sem jut, hogy Ausztriában vagyok, otthonosan érzem magam.

- Orvhalászat mindig volt a halban gazdag természetes vizeken, a Fertőn milyen módszer dívott?

 -A halbőség magával hozta az orvhalászatot. Gyerekkoromban számos olyan embert ismertem, aki mestere volt a csuka megfogásának. Csatosoknak mondták őket. Egy hosszú bot végére rá volt kötve egy lágy drót, amit csatra húztak, és csináltak belőle egy húsz centi átmérőjű hurkot. Mentek csendben a patak vagy csatorna parton, kilesték a part szélében álló csukát, hátulról ráhúzzák a fejére a hurkot, és kirántották a partra. Előttem van a kép a kerékpárt toló orvhalászról, aki felkötötte a csukát a vázra, aminek a farka a port verte az úton.

- Miben különbözik a fertői halászlé a más vizeken ismertektől?

- Főzik nálunk is a halászlevet pontyból és más halból is, de a fertői ember köményt is tesz a halászlevébe, úgy tartják, hogy pikáns ízt ad neki.

Zákonyi Botond