A horgászat mindenek előtt! Zákonyi Botond régebbi írásait elevenítjük fel!

Aranyúszó díjas horgásszal hozott össze a sors. Keveset tudok róla, egy horgászkiállításon láttam meg és hallgattam, ahol nagy lelkesedéssel beszélt a versenyzésről a népes hallgatóságnak.

 

Ugyanolyan pörgősen horgászik, mint ahogy beszél- mondta mögöttem valaki. Jó lenne egyszer beszélgetni vele-gondoltam akkor. Közben eltelt három év. Ideje volt, hogy találkozzunk.

Nem a megszokott módon zajlott 2012-ben a finomszerelékes Magyar Bajnokság, hiszen az első négy fordulót a sukorói evezőspályán rendezték meg, ahonnan mindenki hozta magával az ott szerzett pontjait az Alcsi-szigeti pályára.

Ott a döntőbe jutott 36 versenyző közül a bennfentesek számára már ismerős, (korábban ezüstérmes volt a Magyar Bajnokságon), de a kívülálló számára meglepetésként Újszászi Richárd győzött világ- és Európa bajnokok előtt. Ami egyúttal azt is jelzi, pici túlzással, hogy a hazai mezőny annyira erős, hogy talán világbajnoki címet könnyebb nyerni, mint magyar bajnoknak lenni. A dicsőség, mint tudjuk múlandó, Ricsivel is nagyot fordult a világ kereke, a korábban a Maros Mix támogatását élvező fiatalember átigazolt a Colmichoz. Az ott töltött időt nem felejti, ma is hálás Ambrus Tibornak, Barna Szilárdnak a szakmai segítségért.

-Hol tart ma, mit jelentett a magyar bajnoki cím, mire készül a jövőben? - erről beszélgettünk egy érdekes műszaki fejlesztés kapcsán, és egy sokak által kedvelt nagy létszámú rangos mezőnyt jelentő pontszerző (Top Mix Kupa Nyugati-övcsatorna) verseny előtt.

- Annyi minden befolyásolja az eredményes szereplést egy olyan mezőnyben, ahol az első és a harminchatodik helyen lévő versenyző közt minimális a különbség, tehetség, szorgalom küzdőképesség szempontjából. Megnehezíti a sikeres szereplést a kedvezőtlen sorsolás, a nem megfelelő idegállapot, és még számos apróság. Nem véletlenül kevés az olyan versenyző, aki évek hosszú során mindig stabil tagja a válogatott keretnek.

- Hobbi horgászként indultál.

- Nagyapáimnak köszönhetően bejártam Szentes vizeit a Kurcától számtalan csatornán át a Tiszáig. Megérintett a halfogás szenvedélye, és ez kitartott a kamaszkor sűrűjében is, amikor inkább a lányok után mászkál az ember, és nem a különféle halas praktikákra fecsérli az idejét.

- Ennyire tudatosan készültél a versenyzésre?

- Tizenévesen még nem tudja az ember, hogy a sorsa elrendeltetett, de mindebben nagy szerepet kapott a nagyszülőkkel, a barátokkal vagy a magányos horgászatokkal töltött idő. Olyannyira, hogy iskolába menés előtt már kimentem etetni a helyet, délután alig vártam, hogy csónakba szállhassak, hogy újból kimehessek etetni. Máskor függetlenül a horgászattól csak azért ültem csónakba, hogy kinn lehessek a vízen. Mindez egyre inkább része lett az életemnek. A Kurca, a Ludasi csatorna, a számtalan kisebb-nagyobb ér, a Tisza közelsége mind egyfajta kihívást és elmélyülést jelentett a horgászatban. Egyszer csak azt veszed észre, hogy versenyzel, és minden erővel arra koncentrálsz, hogy a lehető legtöbbet hozd ki magadból a versenyen. Izgalmas dolog ez, mert az ember folyton tanul és mindaz, amit az edzéseken a fejébe, kezébe vésett, megtérül a versenyen. Ezt éreztem akkor is, amikor a magyar bajnokság megnyerése után életem első világbajnokságán a legeredményesebb magyar versenyzőként zártam.

- Váltottál, ma már a Colmic színeiben versenyzel, miért?

- Olyan ez, mint régen,- ahogy az idősek mesélik,- amikor az inasévek után a fiatal segéd elindul világot látni, tapasztalatot gyűjteni. Mindig arra vágytam azóta, hogy a horgászat lett az életem meghatározó része, hogy olyan helyen dolgozhassam, ahol még több energiát fordíthatok a felkészülésre, több munkát fektethetek a versenyzésbe. Olyan szinten szeretnék horgászni, ahol hasonló vagy még nagyobb sikereket érhetek el, mint eddig. Szeretek győzni, akarok győzni, és most ehhez minden feltétel adott.

- Érdekes, amit mondasz, főleg azért mert a Colmic hazai képviselete méreteiben, forgalmában, szponzorálási lehetőségeiben nem is hasonlítható a korábbi csapatodéhoz.

- Ahogy idősödöm, úgy változik az értékrendem is. Van bennem becsvágy, hiszem, hogy van bennem még egy-két nagy eredmény. Ennek eléréséhez kell, az a mondjuk így „munkahelyi légkör” amiben én is kiteljesedem. A cégnél végzett munka sokszínű kihívásokkal teli, de feltétlen a bizalom irántam, és mindenki azon van, hogy a Colmic nevéhez méltó módon képviseljem őket.

- Nem nyomasztó ez a ki nem mondott eredménykényszer?

- Nincs szó erről, a csapatunk még csak formálódik, alakul az a sporttársi közösség, amelyik reményeink szerint komoly eredményekre lesz képes. Az más kérdés hogy mindannyian érezzük annak a felelősségét, hogy egy világhírű céget képviselünk, olyat, amelynek a versenyzői számtalan világ- és Európa bajnokságot nyertek, jelenlétük meghatározó a finomszerelékes horgászat világversenyein. Ami az én történetemet illeti: sokkal több időt tudok edzéssel, versenyzéssel tölteni, és ez nem megy a munkám rovására. Más, nálam nevesebb versenyzőktől is tudom, minden az edzéseken dől el!

- Mi a beosztásod a Colmicnál?

- Nagykereskedelmi mindenes! Amiben benne foglaltatik a teszthorgászat, a versenyeken való részvétel, kapcsolattartás kereskedő kollegákkal, figyelem a piac mozgásait, fontos résztvevője vagyok a hétköznapi aprómunkának is. Talán furán hangzik, hogy egy olyan nagy műszaki fegyelemmel dolgozó cég árnyékában, mint a Ferroflex 2005 Kft.- amely a biztos hátteret adja a Colmic hazai képviseletének, világcégek elismert beszállítójaként,- kialakult olyan baráti családias közösség, aminek éltető ereje a horgászat iránti szenvedély, a Tisza és a környező kis folyók, patakok csatornák iránti mély kötődés.

-A felkészülés része, hogy hol folyóvízen, hol állóvízen horgászik az ember. Te az időd jelentős részét korábban állóvízen való versenyzéssel töltötted. Az öreg, dörzsölt dunai pecások, akiket én ismerek, úgy tartják, aki folyóvízen tud eredményesen horgászni, annak nem kunszt halat fogni bármelyik békés halas tavon.

- A folyón minden horgászmódszer más. Más az etetés ritmusa, az etetőanyag nehezítése, a szerelékek összeállítása, de még a halak viselkedése is alapvetően más. Saját tapasztalataim alapján tudom, hogy az igen erősen visszatartott úsztatás és a csali életre keltése külön tudomány. Hogy példával is éljek, az úsztatás során a csonti csokrot úgy kell felkínálni, mintha az egy vízben élő, mozgó, menekülni akaró állatka lenne. Magyarán nem csak a csali illatával, esetleg színével, hanem annak mozgásával is kapásra kell késztetnünk a halakat. Nagyon élvezetes és eredményes, amikor a lassú úsztatás során időnként megállítjuk egy pillanatra a szereléket, és ezzel a mozdulattal fellibbentjük a csalit. Mindezt úgy, hogy a következő pillanatban már ugyanúgy lassan engedve vezetjük tovább. Így a sodródó csali mozgása nem válik darabossá, hanem természetesnek tűnő módon távolodik el a fenéktől 10-20 centiméterre, majd visszatér a mederhez. De ez csak egy apróság a sok közül.

 - Én kevésbé vagyok járatos a finomszerelékes horgászatban, azt azonban tudom, hogy a Colmic ládái népszerűek idehaza. Mennyire minőség és ár kérdése ez?

- A világ horgászcikk gyártásának jelentős része Kínában készül, ez igaz a Colmic termékek egy részére is. Kínában is lehet gyártatni alacsony minőségű anyagokból nagyon olcsón akár még ládát is, és ott is lehet magasabb árért olyan minőségű terméket gyártatni, ami rangot jelent a világpiacon. Korábban a Colmic is gyártatott ládákat Kínában, de pár éve hazavitte a gyártást Olaszországba. Ezek a ládák világklasszis termékek, de erről nem is én vagyok illetékes beszélni, inkább azok a versenyzőtársak, akik használják. Ami tény, hogy az igényes versenyhorgászok nem sajnálják érte a pénzt!

- Mit vársz az idei évtől?

 -Olyan eredményt, aminek birtokában újból tagja lehetek a válogatott keretnek. Reálisnak tűnik a válogatott kerettagság kiharcolása, de ha egy kicsit tovább megyek, akkor ott kell lenni tartósan az első hatban, mert az már garanciája annak, hogy az Európa Bajnokságra utazó csapatnak tagja lehessen az ember. A világbajnokságon való részvétel válogatása az már bonyolultabb, több mindent szem előtt tartó feladata a szövetségi kapitánynak. Az a véleményem, ha a versenyző, jelen esetben én, ott tudok tartósan maradni az élvonalban, akkor annak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy helyem legyen a világbajnokságra utazó csapatban.

- Nemcsak ez a feladat, hanem nyilván az is, hogy a Colmic márkát, annak termékeit idehaza is rangjának megfelelően tudjátok képviselni és értékesíteni. A Colmic név a bennfentesek számára magától értetődő, ennek ellenére az elmúlt években alig volt jelen a hazai piacon.

- Ne kerteljünk, nem megfelelően képviselték. Szűkös volt a készlet, nem volt kidolgozott marketing, nem volt kellő a lelkesedés, nem is tudtak hangsúlyosan jelen lenni a hazai piacon!

- Neked ez kapóra jött, nyerő típus vagy, utálsz veszíteni, élvezed a sikert, de tudod, hogy munka nélkül mindaz csak illúzió.

- Három világbajnokságon szerepeltem idáig, mindegyiken a csapat meghatározó tagja voltam. Csapatjátékos vagyok a versenyhorgászatban is meg a hétköznapi munkában is. Világcéget képviselünk akkor is, amikor terméket értékesítünk és akkor is, amikor leülünk majd a rakóssal valamelyik nagy versenyen.

- Érdekes, hogy pont a rakóst hoztad szóba.

- Rááll a szám meg a kezem is. A rakós horgászat az, ami alapvetően megfog és közel áll a szívemhez. Ennek oka a módszer precizitása és a pontossága. Az, hogy kéttenyérnyi etetésen két gombóc etetőanyagon háromdimenziós módszerrel tudom felkínálni és hatékonyan mozgatni a csalit, az fantasztikus. Szerintem jelenleg a világon nincs ennél pontosabb horgászmódszer a finomszerelékes horgászatban!

Zákonyi Botond