A jó pap is holtig tanul! Zákonyi Botond régebbi írásait elevenítjük fel!

Több évtizedes pergető múlttal a hátam mögött azt gondoltam, hogy sok újdonságot már nem tudnak mutatni nekem, hiszen az elmúlt évtizedben oly mértékben fejlődött, és eszközeiben úgy korszerűsödött a pergető horgászsport, hogy azt már nehéz lesz felülmúlni.

 

Ehhez képest az első sokk twisterezés közben ért, amikor volt alkalmam megismerni Jörg Strehlow német sporthorgászt, aki rangos süllőhorgász és oktató hazájában. A Rajnában, - mióta vize magához tért és Európa egyik legszennyezettebb folyójából irigylésre méltó remek horgászvíz lett - egyre másra fogják a szép süllőket gumihalazva, twisterezve. A twisterezés technikája ismert, klasszikusnak mondható botmozgással vezetjük a műcsalit, amire egy idő után, ha van a környéken süllő, előbb utóbb odavág. Az már más kérdés, hogy meg is akad-e. A lényeg, hogy a twisterezés polgárjogot nyert, és az első időkben, például a Tiszán, twisterrel és gumihallal annyi süllőt fogtak a helyi horgászok, hogy ma is csak párás szemmel tudnak mesélni róla.

Ehhez képest mit látok - a német kollegák bedobás után nem emelgetik, vagy mozgatják a botot, hanem feszes zsinórral, az orsóval vezetik. Legnagyobb megdöbbenésemre a korábbi technikához képest nagyságrenddel többet fognak, ráadásul a rávágások többsége akkor esik, amikor a twister süllyedő fázisában van. A botot sem magasra tartják, hanem vízközelben! Később rájöttem, hogy így gyorsabban képes a horgász a rávágásra reagálni!

A Rajna mai süllő és csuka állománya káprázatos a korábbi évekhez képest. Olyan városokon át, vagy mellett folyik el, mint Basel, Strassburg, Karlsruhe, Mannheim,  Ludwigshafen, Wiesbaden, Mainz, Koblenz, Bonn, Köln, Leverkusen, Düsseldorf, Neuss, Krefeld, Duisburg, Arnhem, Rotterdam. Mennyi szennyvíz folyhatott bele addig, míg a városok csatornázását meg nem oldották. Számos folyó táplálja, és sok mellékcsatornája van. Ezekben a csatornákban vagy korábbi kavicsbányászatok során visszamaradt nagy öblözetekben tekintélyes csukaállomány nőtt fel és regenerálódott a süllőállomány is. Még 1960-ban kezdődött a Rajnán és vízgyűjtő területén egy erőteljes szennyvíztisztítási program melynek eredménye már az 1980-as években érzékelhető volt. Látványosan megkezdődött a vízi élővilág regenerálódása. A Rajna-parti államok miniszterei 1986 decemberében meghatározták azt az ökológiai célt, hogy a lazac 2000-ig térjen vissza a Rajnába. Ennek érdekében aztán felgyorsították a környezetvédelmi és vízvédelmi beavatkozásokat és megkezdték a Rajnának és mellékvizeinek hosszirányú átjárhatóságát visszaállító hallépcsők kiépítését! Nem csoda tehát az itt fogható káprázatos süllők sorozata, melyek nagy többségét twisterrel, gumihallal ejtik el.  Ott jártamkor azt tapasztaltam, hogy a Relax süllőcsalik mellett számos más gumihallal és twisterrel fogják a süllőt meg a csukát is. Ami azonban újdonság volt az a lusta csalis módszer elsőbbsége!

A helyes csalivezetésben nagy szerepe van a gyors és gerinces botnak, (2, 40-2, 70 m hosszú) ugyanis lágyabb bottal percenként elakadhatunk. Feltétel még a minőségi orsó, ennél a módszernél többnyire végtelen visszaforgásgátlós, tökéletes fékű orsók jöhetnek számításba.

A dolog nem tűnik bonyolultnak, ennek ellenére a kezdeti próbálkozások elég sok leakadással és hal elvesztéssel járnak. A hiba majdnem minden esetben a nem tökéletesen feszülő fonott zsinór. Ha a zsinór mindig feszes, esélye sincs a nagy süllőnek a twister kirázására, és a leakadások is minimálisak.

Ennél az új technikánál a hangsúly azon van, hogy az éppen aktuális műcsalit (gumihal, twister) nem nagy mozgásokkal, emelésekkel húzzuk, hanem apró vibrációk sorozatát produkáljuk. Hirtelenjében nem tudok jobb szót erre, mint lustán, de mégis dinamikusan vezetve! Igen ám, de nem mindegy, hogy az éppen aktuális műcsali hogy mozog, ami nagyban függ anyagától, formájától. Nos, a németek sikere a jól összeállított felszerelésen túl ezen is múlik. Kifejlesztették a Lazy-Lure gumihalakat (a gyártást számos tesztelés előzte meg a gyártó Relax céggel), végül három új típus született, a „Distance,” a „Vertical” és a „Drot Shot” nyolc, tíz és tizenkét centiméteres hosszúságban, és számos különleges színösszetételben.

A színekkel mindig gondban vagyok. Ismerve vizeink áttetszőségét, hajlamos vagyok azt mondani, hogy a szín tökmindegy. Akkor vagyok bajban, amikor bizonyos napokon csak a sárga színű twisterrel vagy éppen a zölden fluoreszkálóval fogok. Ráadásul a gyártók manapság olyan színösszetételeket képesek kitalálni, melyhez hasonló a vízben is csak elvétve lehet. Persze ez is olyan kétélű dolog, hiszen az amur mikor találkozik a vízben szederrel, kukoricával vagy zöldborsóval. Sosem, ennek ellenére a horgon nem bír neki ellenállni.

Tény, hogy a Balzer-Relax süllőcsalik áttetsző ezüstös csillámos gumihalát világos tiszta vízre ajánlják, a matt-feketét éjszakai horgászathoz, mély és meleg vizekre az áttetsző vörös csillámos az ajánlott, a piszkosbarna-zöld kombinációjút az óvatos süllőkhöz. Csak magamnak mondom, én még nem találkoztam nem óvatos süllővel. Az egész süllőző horgászat lényege, hogy az óvatos, hangra, zörgésre, áradásra, szennyezett vízre érzékeny süllőt valamilyen módon sikerüljön becsapni. Ha sikerül egyszerre több süllőt fognunk, az nem azon múlik, hogy nem elég óvatosak voltak, hanem azon, hogy a süllők csapatokban, falkákban járnak!

Kicsit elkalandoztam, bocs.

Ha vertikális horgászatról beszélünk, elsőre a csónakból való pecázás ugrik be. Ezen lép túl az új módszer, mellyel meredek partokról, kikötőkről, kőszórásokról horgászhatunk eredményesen akkor, ha a víz nem túl erősen áramlik. A botspicc alól horgászunk, centiről centire tapogatva végig a mederfeneket. Nyilván itt is körül kell nézni, és fel kell deríteni a mederalakulatokat, töréseket. A felkínált gumihal (vertikal) 10 cm hosszú, minimális mozgású, lágy gumihal, különleges farok kiképzéssel (lassú vezetésnél is finoman vibrál!). Fontos a nem túl nehéz, 10-15 gramm súlyú ólomfej, mely lehet gömb alakú (ilyenkor a csali lassan imbolyogva süllyed) vagy a kedvelt áramvonalas „stand up” forma (gyors egyenletes süllyedés, de a fenékre érve a csali farkát megemelve rögtön elkezdődik a süllő ámítása). Nem csak süllő jár a ragadozóhalas vizekben, hanem csuka is, ezért célszerű acélszállal szerelt előkét használni (7x7 Niroflex). A vertikális horgászat során is gyakoriak az alig érzékelhető maszatoló kapások, ezért akik biztosra karnak menni, egy segédhorgos hármashorgos előkével feljavítják szereléküket. Ezek készen kaphatók (Fluorocarbon-Hardmono) az előke gyorskapcsos végét az ólomfej fülébe akasztják, a hármashorog meg elfér a gumihal faroknyelében. Nekem egy kicsit durva ez a szerelék, alig ad esélyt a halnak. Mielőtt elkezdünk horgászni az áttetsző tiszta vízben, ellenőrizzük, hogy a főzsinórra akasztott műcsali vízszintesen áll-e!

 Ez a segédcsalis móka aztán tovább fejleszthető. A főzsinór végén lesz egy gyorskapoccsal felkötött ólomfejes gumihal, fölötte megfelelő távolságr, lebeg majd a 10 centis ólomfej nélküli gumihal. Mivel az alsó horgon lévő gumihalat könnyen cserélhetjük, megnő a műcsalis variációk esélye.

Fontos a dupla csalis módszernél a bot, az orsó és a zsinór összhangja. Ideálisnak mondható egy IM-12 Jig Speciál osztottnyeles, 2, 70 m hosszú 9-36 g dobósúlyú bot, Metallica Hellfire 800-as nyolc csapágyas 30-as méretű orsó, Iron Line Distance 0. 14-es zsinórral feltöltve.

Amerikai horgászok leleménye az a Drot Shot módszer (DS), amit most a németek is átvettek, de tovább is fejlesztették. Volt kitől tanulni, hiszen az amerikai sügérre horgászók tábora, többszázezerre tehető, ennyi ember pedig biztosan tudja már a tutit!

Nyilván itt is nagyon fontos a bot, az orsó és a zsinór,- később még lesz róla szó,- de a legfontosabb a horog. Amelyhez hasonlót épeszű horgász nem nagyon talál ki, csak azok, akik mindig egy lépéssel előrébb járnak.

A boxer horog ritka amorf formájú, de hát ez nem szépségversenyre, hanem halfogásra készült. A különleges formának köszönhetően a hozzávaló Lazy Lure műcsalik sem hétköznapiak! Nyolc centiméter hosszúak, nyolc színben készülnek. Alakjuk is különleges, minden millimétere a lassúbb vontatásra van kitalálva. Fajsúlyuk valamivel kevesebb, mint a vízé, a gumitestet pedig egy speciális só fedi be, amely elveszi a gumi ízét és illatát. Vontatás közben a horog a csali belsejében lapul, de kapáskor előbújik a tűhegyes horog!

A feltűzése sem szokványos, a horgot a DS csali elülső részébe akasztjuk, a horog fülét egészen a szemig húzzuk, majd a horgot a csali hasán áttoljuk és kivezetjük. Az a lényeg, hogy a horog hegye a Lazy Lure hátán van elrejtve a süllő számára alig láthatóan. A szerelékhez kétfajta ólmot is használhatunk, egy gömbölyűt és egy hosszúkásat. Ezek az ólmok egy speciális zsinórkapoccsal vannak szerelve, amiből a zsinór könnyen kiakasztható, így aztán az aljzat és a csali közti távolság variálható. A horgot felköthetjük a főzsinórra, ez a klasszikus DS rendszer, amikor a csalival folyamatos a kontaktus. Lehet a horgot egy öt centi hosszú oldalágra is kötni, ekkor a csalinak szabadabb lesz a mozgása. Ha bátrabban akarjuk lebegtetni, akkor tizenöt centis oldalágra kössük.

Kell egy kis idő a helyes csalivezetési technika elsajátítására, mert amikor bedobás után az ólom a fenékre süllyed, a csalit apró pöccentésekkel kell elindítani. Majd következik a bevontatás, melynek során emelésekkel, rángatásokkal, szünetek beiktatásával tesszük a mozgást diszharmonikusabbá. Így lesz elérhető, hogy műcsalink a sérült zsákmányhalat imitálja. Ehhez a módszerhez az ajánlott bot IM-12 Drop shot 3 méter hosszú 4-29 gr dobósúlyú, az orsó Metallica ZX 9000 kilencsapágyas 30-as méretben. Kiváló hozzá az Iron Line Distance 0,11 mm zsinórja.

Balatoni süllőzéseim során ért már egy-két meglepetés. Sok csillagfényes éjszakán üldögéltem már haltalanul. Ilyenkor aztán megunva a helyváltoztatásokkal járó macerát (vasmacskák felszedése, beállás a megfelelő irányba, stabil horgonyzás stb.) elkezdtem twisterezni. Nem sok sikerrel, elvétve fogtam egy-két kisebb süllőt.  Egyik este az érkező vihar partközelben marasztalt a nádasunk előtt jó húsz méterrel próbáltam meg halat fogni. A móló takarásától megszabadulva mindig van errefelé egy kis áramlás. Utálatos délnyugati szél fújt, rázta a csónakot, a karikák összevissza ugráltak, csak olyan kapást lehetett volna érzékelni, amelyik viszi a botot. Kínomban tettem fel a drot shop szereléket, a horgot 5 cm hosszú oldalágra kötve

Ülök a himbálódzó csónakban, vontatgatom, pöccentgetem a csalikat, hirtelen erőteljes rávágás aztán semmi. Már hogy semmi sem maradt a felső gumihalból. Egyszerűen letépte valami a horogról.  Mindez olyan váratlanul történt eszmélni is alig volt időm. Gyorsan új szereléket veszek elő, aztán kezdem megint a pöcögtetést. Hullámzó csónakban nem egyszerű a feszes zsinór megtartása, de ami tőlem telik megteszem Jó félórai maszatolás után, megint indulna a bot, de most résen vagyok. Tízpercnyi fárasztás után mutatja meg magát először a tekintélyesnek látszó csuka. A terület, ahol horgászom nem akadós, inkább köves, talán a régi akadósor maradványa lehet. Amelyen nádi pontyozás közben hátrafelé egy kishallal kivetett horgon sok szép kis süllőt fogtam már. Csukát eddig még nem. Most megvan az első ilyen szerelékkel fogott csuka, amelyik gyakorlatban is bizonyítja a módszer helyességét.

Zákonyi Botond